Igazoltan rendezett munkaügyi kapcsolatok

A vállalkozások csak akkor pályázhatnak állami támogatásra, vehetnek részt közbeszerzési eljárásban, ha igazolni tudják cégüknél rendezett munkaügyi kapcsolatokat. A szabályozás ugyan a enyhült, és az adminisztráció is egyszerűsödött, de az Új Széchenyi Terv keretében pályázó vállalkozásokra is vonatkozik a kötelezettség.

A jogszabályok és ezzel együtt az eljárás már többször is változott, eleinte azoknak a munkáltatóknak, akik állami támogatáshoz akartak jutni, minden egyes alkalommal hatósági bizonyítvánnyal kellett igazolniuk, hogy munkaügyi kapcsolataik is rendben vannak. A hatósági bizonyítványokat az OMMF és az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) állította ki, azonban ez akkora munkaterhet jelentett, hogy a jogszabályt módosítani kellett. Manapság már elegandő lehet a releváns honlapokról való tájékozodás.

Csak súlyos jogsértés esetén nem lehetnek ajánlattevők közbeszerzési eljárásokban a cégek, viszont ekkor az állami támogatásokból is kizárják magukat. A differenciálás alapja, hogy szabtak-e ki bírságot, illetve, hogy a két éves időszakon belül ismételten előfordult-e a szabálytalanság. A legsúlyosabb szabályszegéseknél kötelező munkaügyi bírság kiszabása, így már az első szabályszegés is az állami támogatásokból és a közbeszerzésekből való kizárást eredményezi. Ezek közé tartozik a munkaviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása és a szakszervezeti jogok megsértése.

A hatályos államháztartási törvény 15. §-a tételesen felsorolja, hogy milyen munkaügyi szabályokat nem szabad megsértenie annak a munkáltatónak, aki állami támogatáshoz akar jutni, vagy közbeszerzési pályázaton kíván részt venni. Az Új Széchenyi Terv pályázatain induló vállalkozásoknak is követelmény a rendezett munkaügyi kapcsolatok igazolása.

Az államháztartási törvény szerint a munkáltató munkaügyi kapcsolatrendszere akkor minősül rendezettnek, ha a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül elvégzett munkaügyi ellenőrzés során a hatóság jogerős és végrehajtható határozatával nem szabott ki munkaügyi, más közigazgatási vagy szabálysértési bírságot vagy munkaügyi bíróság nem állapított meg jogerősen jogsértést.

A közepesen súlyosnak minősített szabálytalanságoknál az első alkalom még nem eredményez kizárást. A hatóságok a szabálytalanság megállapításával egyidejűleg kiszabhatnak ugyan bírságot, de ez nem kötelező. A jogsértés ténye és az azzal kapcsolatos adatok azonban bekerülnek a hatósági nyilvántartásba, és amennyiben a munkáltató két éven belül ismételten elköveti ugyanazt a szabálytalanságot, akkor ennek a megállapítása már automatikusan megalapozza az állami támogatásból és a közbeszerzési eljárásból való kizárást, függetlenül attól, hogy kiszabtak-e bírságot vagy sem.

Ebbe a körbe tartozik többek között

- a szabálytalan munkaidő-nyilvántartás és a "kettős" nyilvántartás vezetése

- azok a munkavédelmi jogsértések, amelyeknél a minimálbér tízszeresét elérő munkavédelmi bírságot szabtak ki, illetve

- a munkabér összegével és kifizetésének határidejével kapcsolatos előírások megszegése, ha a dolgozók legalább 20 százalékát érinti, továbbá

- a jogellenes munkaerő-kölcsönzés

- külföldi engedély nélküli foglalkoztatása

- az egyenlő bánásmód követelményének megsértése.

Ilyenkor az ellenőrzést követően a munkáltatók még pótolhatják a hiányosságot, helyreállíthatják a jogszerű állapotot anélkül, hogy automatikusan kizárnák őket az állami támogatásokból.

A munkaviszony létesítésével összefüggő munkáltatói bejelentési kötelezettség elmulasztása súlyosan sérti a munkavállalók szociális biztonságát. A bejelentési kötelezettség elmulasztását az adóhatóság is vizsgálja, ezért az ilyen jogsértést elkövetőket az állami adóhatóság honlapján hozzák nyilvánosságra, és az adóhatóság köteles mulasztási bírságot kiszabni. 2011-től ezeknek a munkáltatóknak, valamint az egyszerűsített foglalkoztatást bejelenteni elmulasztó munkáltatóknak az adatait az OMMF honlapján is nyilvánosságra hozzák.